Bekukkantottam a nagyobb könyvesboltok képregényes polcaihoz, amiken már ott piroslottak a dodóskönyvek, megelégedésemre. Ott tudtam csak telefonos fotót kattintani, ahol az Adolf kissé takarta, mert másutt emberek nyüzsögtek a képben, akiket nem akartam szembefotózni. (Ugyanis a főzőcskézős könyves részleg pont a képregények előtt volt, mert persze nem a mangákra gerjed a nép.)
És íme egy másik kellemes meglepetés: a Libri könyvajánló újságja, a Napos Oldalak kultúrkáló rovata is szép szavakkal tukmálja a könyvet a népre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Hát, Mester, engemet a múlt hétvégén az egykori koronázófővárosba vetett az élet, és bekukucskáltam ott két nagyobb könyvmérésbe is, de híre-hamva se nem volt Dodóknak. Sőt az eladók értetlenül álltak a kérdés előtt, hogy egyáltalán mi az, hogy Dodóskönyv; és hogy kicsoda a szerző, na arról se volt halovány lövésük sem.
Nehéz az élet vidéken, nehéz.
Tudtommal a Libri és Alexandra hálózat rendelt a könyvből, nyilván nem olyan mennyiségben, hogy vastagon lepje a polcokat, sőt, valószínű nem minden boltjukba szállítanak.
De lehet, hogy most már a volt koronázóvárosokba is eljuthatott egy-kettő.
Nem mindegy, hogy empiriokriticizmus, vagy egymillió pici cicus. Most nem tudom, hogy ez hogy jön ide...
Én egymillió pici krisztussal ismerem...
A fotón szereplő tényállást láttam saját szememmel, és tényleg eltakarja az Adolf a Dodókat. Skandallum!
Ezt csak megerősíteni tudom. Botrány :) A könyv viszont szenzációs! ;)
Megjegyzés küldése