Elárulom, hogy a néhány bejegyzéssel ezelőtti Maszata Hacuka zen vándorszerzetes haikuit díszítő portré nem pont az, aminek ott, azon a helyen látszik. Az a rajz Nemes Zoltán huszonegyedik századi magyar karikaturista portréja, és én rajzoltam. Ez meg itt fent Nemes Zoltán rajza, és én vagyok rajta. A két rajz egyszerre készült.
Hát az úgy történt, hogy néhány évvel ezelőtt karikaturista találkozót tartottunk, és ott megláttuk Zsoldos Péter kezében azokat a ceruzákat, amiknek ilyen príma barna színe van, és ilyen prímán el lehet őket kenni meg mázolni rajzolás közben, azzal a művészi célzattal, hogy egy kis élet legyen a vonalak közt. Kipróbáltuk egymáson, hogy működik a szerszám. Én rajzoltam Nemes Zolit, ő rajzolt engem, és ezek lettek a végeredmények. Zsoldos Péternek csak vesztesége volt az ügyön, mert elhasználtuk két drága papírját, és koptattuk a spéci ceruzáit, ráadásul, ha jól emlékszem, a karikaturista közélet megtárgyalásában sem jutottunk hasznosítható eredményre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése