Maszata Hacuka
középkori zen vándorszerzetes
nyolc haikuja
(fordította eredeti japánból: Marabu)
ÁLMOS NYÁRI ESTÉN A BUSÓ-HEGYI KOLOSTORBAN
Múlnak a percek.
Budi. Csönd. Székrekedés.
Kabóca perceg.
VÁNDORÉVEK
Pacsirtahang? Nem,
felismerem: tehéné.
Más felcserélné.
AMIKOR ELHAGYTA AZ ICUKASIMÓ HEGYET
Szerzetesnek jó!
Fél kézzel is tapsolhat
a kopasz fején!
VÁNDORÉVEK II.
Nekem jött a fa.
Mentem. A szemüvegben
lehet a hiba.
VISSZATEKINTÉS A BUSÓ-HEGYI KOLOSTORBAN TÖLTÖTT ÉVEKRE
Hajtottam papírt.
Origami mégse nem
lett. Másra kellett.
TÉLI ELÉGIA
Köd. Varjak. Hó. Jég.
A Vindóz is lefagyott.
Alt. Control. Delete.
A KÖLTŐ VÁGYÓDVA GONDOL VISSZA A BUSÓ-HEGYI KOLOSTORBAN TÖLTÖTT ÉVEKRE
Szirmon méh ül. Posz.
Mért, hogy elszáll? Csak nézed.
Bokorban gugolsz.
A VÁNDORSZERZETES ALAKJA LASSAN TOVATŰNIK A TÁVOLBAN
Por ül nyomomra.
Az Út magára marad.
Írj verset magad.
5 megjegyzés:
Ezeket szerettem az ALBUM-odban is !
ezek fantasztikusak, bár magamat csak haikusnak nevezhetem e témában
Tudtam, hogy előbb utóbb megtalálom a neten a magas költészetet is. Köszönöm. :-)
M a r a b u t olvastam
ültömben
s hiába hideg a fajansz
nevettem
M a r a b u A NAGY NEVETTETŐ RAJZOLÓ SAN DICSÉRETÉNEK HÉTFŐ ESTI GONDOLATA
Kép előttem, jó.
Nevetek, mesteri rajz.
Spóroltam rímet.
Megjegyzés küldése