Tudományos kitekintés

AZ ŐSDODÓKUTATÁS SZÉP NAPJAI
prof. Tassentücher Timót okl. régészprofesszor tudományos naplójából

2004. március 1. csütörtök
16 órás autóút után végre megérkeztünk az ásatások színhelyére. Expedíciónk a tudomány régi kérdésére keresi a választ: vajon éltek-e már Dodók a plejsztocénban, esetleg a karbonkadmiumban, vagy pont fordítva? Sajnos vacsoraidőben kiderült, hogy egész úton a cseresznyés lepényemen ültem. Nem baj, feltekertem, és úgy ettem, mint a palacsintát.
A többiek nagyon irigykedtek, mert nekik csak lepényük volt.
március 2. másnap
Ma reggel kilátogattam az ásatások helyszínére, egy vízmosásba. Amikor a földtani rétegek fölé hajoltam, megcsúsztam és beleestem a vízbe. A hullámok egészen a torkolatig sodortak, csak vacsoraidőben sikerült visszajutnom a táborba.
Grízestészta volt, de a többiek már az én adagomat is megették, mert nem számítottak arra, hogy túlélem a kalandot.
március 3. csütörtök utáni második nap
Ma megejtettük az ásatások helyszínén az első kapavágást. Szerencsére sikerült gyorsan bekötözni és fertőtleníteni lábamon a sebet, de most nem mozoghatok. A tábori orvos a gyógyulás érdekében diétát rendelt számomra.
A többiek hurkát vacsoráztak. Én is szeretem a hurkát.
március 8. megint csütörtök
Szenzációs felfedezés! Délelőtt egy hatalmas, megkövesedett dinoszauruszürüléket találtunk. Ahogy az ecsettel óvatosan letisztogattam, és megemeltem, alatta egy több millió éves dodólenyomatra bukkantunk. (fig.1.) Lelki szemeim előtt látom a történelmi jelenetet: ahogy az ősdodó rója mitsemsejtő ősi sétáját, midőn egy reázuhanó gigantikus ősdinoszauruszürülék csapdába ejti, s konzerválja őt a későbbi történelmi korok tudományos kutatását szolgálva. Aranybetűs nap ez a Tudomány történetében!
Ma nem vacsoráztam, nem volt étvágyam. Pedig hurka volt. Ma is.
Meg volt még egy kis maradék lepény is, de azt se kívántam.
március 14. csütörtök előtti nap
Újabb szenzáció! Egy hatalmas dinoszaurusz medencecsont maradványa alatt újabb dodóleletre bukkantunk! Rekonstrukciónk szerint egy ősdodó mitsemsejtő őssétáját végezhette, midőn egy dinoszaurusz ráült, majd hirtelen kihalt, az ősdodó pedig ottmaradt alatta beszorulva néhány millió évig. Aranybetűs ez a nap a tudomány történetében! Igaz, az ősdodómaradvány kicsit lapos, de feltekertem mint egy palacsintát, és úgy vittem vissza a táborba. (fig.2.)
Egyébként pont palacsinta volt vacsorára, pedig úgy volt, hogy grízestészta lesz. Minden szempontból nagyszerű nap ez a tudomány történetében!
március 16. csütörtök után
Ma is sokat ástunk, de nem találtunk semmi különöset, csak kavicsokat, meg két vakondokot. Nem ősvakondok voltak, mert egészen frisseknek tűntek, ezért visszadugtuk őket a földbe.
Hurka volt vacsorára. Ettem két májasat, meg egy véreset. Volt repeta is.
március 17. nem messze csütörtöktől
Dinoszaurusz lábnyomokra bukkantunk. Vajh hoz-e újabb meglepetést a dodókutatásban ez a lelet?
(Grízestészta. Repeta is volt, de nem kértem.)
március 18. kicsit messzebb csütörtöktől
Szenzáció! Szenzáció!
Az egyik dinoszaurusz lábnyomban egy összelapított ősdodóra bukkantunk!!! Csodálatos épségben maradt ránk ez az őslenyomat! Már három ősdodóra bukkantunk, ebből egy gömbölyű, kettő meg lapos. Aranyb. nap ez! Lelki szemeink előtt megjelent a magasztos kép: amint a prejurakambrium vöröslő alkonyi ősnaplementéjében egy ősdodó könnyű kis esti őssétáját végzi, amikor dübörögve átvonul fölötte egy itatóhelyére igyekvő dinoszaurusz csorda.
A megkövesedett dodómaradványt élire állítottam és úgy gurítottam vissza a táborba. (fig.3.) Épp vacsoraidőben érkeztem.

(részlet a Hé, Dodó! c. könyvből - Adoc-Semic, 2006.)

1 megjegyzés:

Unknown írta...

Próbálják elvenni szegény Tassentücher professzor kenyerét:
http://index.hu/tudomany/blog/2009/06/23/350_eves_rajz_egy_dodorol/