Ő tehet az egészről


Hát most bemutatom azt a bátor lelkű férfiút, akinek hosszas, fáradhatatlan piszkálódása és toszogatása vezetett el végül oda, hogy belevágtam a bloggolásba. Őszi Zoltán. Aki amióta januárban belekezdett a saját blogjába, állandóan levelekkel zaklatott, hogy én már miért nem. Még a blogjába is beleszerkesztett: "Ezt a blogos újságírást Marabunak találták ki, csak Ő ezt még nem hiszi el. Valahogy meg kellene győzni, hogy nem csak kishazánknak, de az egyetemes emberi kultúrának is tartozik annyival, hogy ne zárkózzon be a Vác határában található 14 hektáros, úszómedencés, golfpályás birtokára, csak azért mert Ő ezt megszolgálta, és Őt hagyjuk már békén! Régóta levelezek vele ebben az ügyben, ugyanúgy, ahogy a mesekönyve ügyében is... de nagyon makacs. Az utóbbi leveleiben már káromkodik is rám és verőlegényekkel fenyegetőzik....mert ő nem elég izmos a verekedéshez. Én meg paraszt gyerek vagyok, kapanyéltől megkérgesedett kezekkel...." Hiába hessegettem el, kitartó bögölyként újra és újra felbukkant, hogy esküdözzön nekem, a világ kiváncsi arra, milyen izgalmas események váltják egymást egy karikaturista életében, és hogy a lelkes olvasók művészi vallomásaimból szeretnék megismerni az alkotómunka belső műhelytitkait. Hiába védekeztem azzal, hogy az utolsó izgalmas esemény az életemben tavaly történt, amikor a vécében leszakadt a tisztítószeres polc, és elrepedt a vécétartály teteje, ráadásul a karikaturista szakmáról kábé olyan okosan tudnék hozzászólni, mintha egy tehenet faggatna a bendő, a recésgyomor és az oltógyomor emésztőfolyamatbeli összefüggéseiről. Nem, nem. Ő nem tágított. Jöttek az íméljei, míg végül szeptemberben nem bírtam tovább, és elkezdtem a blogom. Most örül. Most ilyen tréfás íméleket szokunk váltani:
- Na, mester, néhány nap alatt 300 fölé ment a látogatottságod ! Ez azért visszajelzés. nem ?
- De az is sokat segített, hogy én már kétszázhatvankilencszer ráklikkeltem az oldalamra.
- Erre, vagy valami hasonló poenra számítottam. Öregszel, kiszámítható vagy. És atletában csúnya.
- Mi munka volt, míg azt az atlétát felkutattam a fotózáshoz! De hát ilyen a művész élete. Szűntelen izzás, lobogás, és szekrényaljakban turkáklás atléták után.

Szóval, Őszi Zoltán. Aki tehet róla.

Nincsenek megjegyzések: