Bokros, a Lajos

Nem tudom, mennyit vesztett vagy nyert az ország azzal, hogy Bokros Lajos végül mégsem tért vissza a magyar gazdpolba, de hogy mi, karikaturisták ezzel sokat vesztettünk, az vitathatatlan.
Pótolhatatlan arc. Még Torgyán se érheti utol.

6 megjegyzés:

  1. mindígmásnéven2009. június 24. 9:18

    hé, Dodó!

    http://index.hu/tudomany/blog/2009/06/23/350_eves_rajz_egy_dodorol/

    VálaszTörlés
  2. akarom mondani mind dig, csak elszmöttyöltem a második ékezetet :)

    VálaszTörlés
  3. ennek nincs koze a rajzhoz, viszont:

    http://index.hu/tudomany/blog/2009/06/23/350_eves_rajz_egy_dodorol/

    VálaszTörlés
  4. azthiszem ez a post az egy másra figyelésről és az egymásrafigyelésről szól, eddig nem is értettem igazán :)

    VálaszTörlés
  5. Így igaz. Magam is szívesen járok ide csatlakozni, hogy elmondjam, mit gondolok arról, amiről marabu és vendégei gondoltak valamit.
    Ez a Marabu-szeparé.
    (Marabu valószínűleg megint kivonult és öreg barátjával a kolostori időkből, Francois Rablais-val kódorog a hegyekben, miközben ’éles gúnnyal ostorozzák az álszenteskedést, a szellemi korlátoltságot, és a hatalom visszaéléseit’.)
    *fr

    VálaszTörlés
  6. most néztem meg a 350 éves rajzot
    és eszembe jutott ron silver szövege a galaktikus támadásból:
    ti nem érdemlitek meg a földet, de majd mi vigyázunk rá.
    *fr

    VálaszTörlés