Majesztro, muzik!

Mindenkinek mindig csak a politika jut az eszébe.
Na akkor erről a rajzról jusson valakinek az eszébe a Bajnai Gordon.
Akinek sikerül, ingyenes operabérletet nyerhet.

Hát bizony 3.

Az Auguszt rajz továbbgondolásaként olvasói hozzászólás érkezett, rajzilagos formában. Tanulmányozzuk tehát a társadalmi szerepleosztások kínkeserves tarkabarkaságát, a viszonyokat és viszonylagosságokat a Cicifix kalóz(?)hajó(?) újabb(?) kaland(?)jaiban.

Tényleg nem én rajzoltam. Csak -hattam volna.

Hát bizony 2.


Gabaly a lenti augusztos rajznál úgy leönözött, hogy azóta se tértem magamhoz. Ezzel a rajzzal próbálom kiengesztelni, hátha megbékül, és visszatér a barátságosabb "figyejjé má, te Marabu zdmeg" formulához.

Így állunk

A lentebbi rajz hozzászólásaihoz kapcsolódva egy másik régebbi rajzom:


Olcsó humor. Szóvicc. Fuj.
Vagy inkább közéleti humor? Metsző, éles, bátor és lényegretapintó társadalombírálat? Á, attól még olcsó humor. Szóvicc.
Mit szólna ehhez Daumier? Fuj.

Fafaragóműhely

Van a Felvidéken egy Gömör.
Van Gömörben egy Pelsőc.
Pelsőcön van egy templom.

Abban a templomban van egy orgona.

Annak van egy fújtatója.

Azon a fújtatón gyerekek szoktak fújtatni.
A gyerekek szeretnek rajzolni.

Na ennyit a református templomokról.

Szebasztiános rajz

Extrém karikatúra


Kalandra fel! Megjelent a Magyar Kémikusok Lapja májusi száma, benne egy kezemáltali karikatúrával, ami a magyar kémiatudomány és a magyar karikatúratörténet összetalálkozásának fényesen felszikrázó pillanata, mivel hirtelenjében nem emlékszem olyasmire, hogy a kémiatudománynak lennének-e mélyebb összefüggései a karikatúra műfajjal.

Ha ezt a szép pillanatot a kémiatanárnőm előre látta volna, biztos nem ad annakidején hármast évvégén kémiából.

Asztalfős rajz

Május elseje, brigádnapló

A május elsejés hosszúhétvégét Gömörben töltöttem, és bizonyítandó, hogy nem csak holmi tájgyaloglással és múltkultúrtörténettel telt az idő, hanem az ünnepről is megemlékeztem, íme az ünnepi ujjalmutogatás:

Természetesen az ünnep szelleméhez méltóan a sörfogyasztás sem került elhanyagolásra, amit a méteres vastag falú néhányszáz éves házakban elhelyezett kanceláriákban lehetett intézni.

A Viccelőmunkások Szakszervezetének rendezésében pedig megemlékeztünk a hajdani felvidéki udvaribolond szakmunkás kollégákról is, akik öntudatos daccal küzdöttek vala a humoripari dolgozók jogainak kiszélesítéséért.

Na már megint szociáldemagóg rajz, vagy mi

Elkészülni, vigyázz, ART!

Ha már a lentebbi hozzászólás érintette a Kazimir Szeverinovics Malevics témakört, akkor legyen ma képzőművészet, de jó vastagon.

Tri kolor

Érdekes olvasói észrevétel a tegnap megjelent Népszabadság Fórum rovatbeli rajzomról:
"a háttér a német zászló színeiben tündököl" - ami vagy véletlen, vagy ha utalás, akkor a rajz üzenetét tekintve kissé durva.
Természetesen véletlen volt, ugyanis jelen időkben Németország nemigen van a látókörömben, viszont a mi belső nemzeti lélekállapotunk annál inkább. A színek agressziója erről szól.


Viszont eltűnődtem azon, hány olyan asszociáció kapcsolódhat egy-egy rajzhoz, ami nekem eszembe sem jut.
Például a spanyolok magukra gondolnak-e, ha rápeslantanak erre a rajzomra:

És Angolában érzik-e úgy, hogy ezzel a zászlószín rajzzal őket piszkálom?


Na jó, se a németek, se a spanyolok, se az angolaiak nem peslantanak a rajzaimra, és a legnagyobb kérdés persze az, hogy itthon érzi-e valaki a rajzok láttán, hogy mirólunk szól.